A Meddig élünk? Miért öregszünk és miért nem kellene? című könyvet Dr. David A. Sinclair és Matthew D.LaPlante írta.

A kötet David A. Sinclairnek köszönhető, aki 2024-ben testvérével, Nicholas Sinclairrel bejelentette, hogy cégük, az Animal Bioscience bizonyította, hogy egy kutyáknak szánt, nem nyilvános összetevőkből álló étrend-kiegészítő visszafordítja az öregedést. Ez az állítás a kutatói közösségben érthető módon felháborodást váltott ki. 2024 márciusában Sinclair lemondott az általa alapított The Academy for Health and Lifespan Research (Egészség- és életszakaszkutatási Akadémia) elnöki tisztségéről. A hapsi egyébként most 55 éves, de fiatalabbnak néz ki és ha eddig nem derült volna ki, az öregedés okait kutatja. Sinclair a Harvard Medical School genetika professzora és elég megosztó tudományos körökben, sokan vitatják amiket állít. Meg elvileg kicsit túl piaci alapon működik a gondolkodása, nem pedig tudományos alapon.

Ennyit arról, hogy ki írta a könyvet. Most jöhet, hogy miről szól; hogy az emberi élet hosszabb lehet; hogy az egészségesen töltött éveink száma megnövekedhet és nem kell az életünk végén szenvedni a Sinclair és kollégái által végzett kutatások alapján.

Bevezetés az öregedéskutatásba

A könyv elejébe az, aki érti a DNS-t meg ilyeneket, nehezen rázódik bele (mint én), de aztán érdekes dolgok következnek. Sinclair és az általa említett tudósok az öregedés okaival foglalkoznak és az öregedést betegségnek tartják. Olyannak, ami elkerülhető.

Lényegében, ami nekem átjött a könyvből, hogy főleg a DNS idővel történő sérülései okozzák az öregedést, mert az idő előrehaladtával a szervezetünk már nem tudja helyreállítani ezeket. Az öregedés gyógyítása pedig gyakorlatilag a regeneráló képesség megőrzése lenne.

Több módszert is bemutat, amivel laboratóriumi körülmények között visszafordították élesztősejtek és patkányok öregedését, sőt beszámol olyan emberi alanyról is, aki a menopauza után a NAD-serkentők szedése miatt újra elkezdett menstruálni.

Na most ez vagy igaz vagy nem, de mindenesetre érdekes. Engem leginkább az kötött le, hogy hogy lehetne az aktív éveinket meghosszabbítani, vagyis hogy a 80-as éveinkben nem kéne ágyhoz kötve szenvednünk, mert hát az azért elég jó lenne.

Mi az a NAD?

A Nikotinamid Adenin Dinukleotid, azaz a NAD a sejtek anyagcseréjében fontos szerepet játszó molekula, minden sejtünkben megtalálható. Olyan biokémiai folyamatokban is részt vesz, mint az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása vagy a károsodott DNS helyreállítása.

A sirtuinok pedig kulcsfontosságú enzimek, amelyeknek a működését értésem szerint a NAD szint befolyásolja. A sirtuinok az öregedés, az anyagcsere és a sejtek túlélésének szabályozásában vesznek részt. Az emberi testben hét különböző sirtuin található, SIRT1-től SIRT7-ig terjedően, melyek mindegyike eltérő funkciókat lát el. És nagyjából ennyit tudunk róla, egy csomó minden kérdéses és nem érthető a működésével kapcsolatban egyelőre.

A sirtuinok mennyisége és aktivitása meghatározza a sejtek osztódó képességét, ellenálló képességét, anyagcseréjét, a DNS javítását és az öregedés folyamatát egy magyar kutatás szerint, ami szerint “a testedzés öregedés-lassító hatása részben a sirtuin fehérjék szabályozásán keresztül valósul meg. Méréseink azt mutatják, hogy a mitokondriális biogenezis öregedés függő romlását mind az agyban mind a vázizomban lassítja a testedzés által aktivált SIRT1.” Bár a sirtuinok konkrét működéséről még mindig megoszlanak a vélemények.

Mit tudunk otthon csinálni, hogy tovább maradjunk egészségesek?

Egyelőre a legfontosabb tanulságok, amiket bárki meg tud csinálni, azok voltak, hogy sokat kell mozogni (ki gondolta volna), mert az erősíti a regenerálódó képességét a DNS-nek, kevesebbet kell enni (ne lakjunk túl jól, legyünk mértékletesek, sőt böjtöljünk, mert az is beindít regeneráló dolgokat a testünkben – magáról arról, hogy az időnkénti éhezés kifejezetten hasznos tud lenni, szintén születtek már tanulmányok, meg már meg is cáfolták őket. A lényeg, hogy nem szabad kövérnek lenni, meg eltunyulni). Arra nem emlékszem, hogy a sok alvást is ebben a könyvben olvastam-e, vagy ebből az interjúból szedtem, de tuti az se árt.

Igazából ezek ilyen nesze semmi fogd meg jól dolgok azoknak, akik úgy kezdik olvasni a könyvet, hogy na most megvan az ellenszer. Mozogni és mértékkel enni – ezeket józan paraszti ésszel is fel lehet fogni, semmit nem is kell elolvasni hozzá.

Spekulációk az öregedés jövőjéről

A könyv harmadik szakasza nekem már kevésbé volt érdekes; gyakorlatilag azzal foglalkozott, hogy kábé mire számíthatunk a jövőben, milyen előrelépések lesznek és mennyire nem kell majd a mai öregségi problémákkal foglalkozni. Egyelőre szerintem senkit nem érdekel, hogy lehetséges-e 130 évig élni, először az egészséges nyugdíjas éveket kell megoldani.

A kötet olvasása közben amúgy rendeltem NMN-et, ami elvileg egy NAD serkentő, de ki tudja. Ha nincs káros hatása, akkor szerintem megér egy próbát.

Az NMN meg mi?

A nikotinamid-mononukleotid, vagy NMN, a természetben előforduló molekula, amely egy nikotinamid-bázisból, egy ribózcukorból és egy foszfátcsoportból áll (másoltam ezt a részt, nem is értem ami ide van írva). Az NMN alapvető szerepet játszik a szervezetünkben a nikotinamid-adenin-dinukleotid (azaz a NAD) nélkülözhetetlen előanyagaként. Ez a molekula biztosítja sejtjeink számára az energiát és támogatja szinte valamennyi sejtfunkciót – ez plágium, valahonnan másoltam de nem emlékszem honnan. És ezzel is kísérletezgetnek a könyvben, most már magukon is.

Persze mellékhatásai lehetnek, szóval óvatosan – mondom ezt magamnak is. Elvileg lehet tőle hasfájásod, hasmenésed vagy felső légúti problémád is, ha nem vagy szerencsés – de ezt egy nagyon kevés emberen végzett kutatás mutatta ki, amiben 30-an vettek részt. A Healthline szerint amúgy nap 1200mg NMN biztonságosan fogyasztható.

Az NMN különféle kajákban is megtalálható, mint például:

• avokádó – 0,36-1,60 mg/100 gramm
• brokkoli – 0,25-1,12 mg/100 gramm
• káposzta – legfeljebb 0,9 mg/100 gramm
• paradicsom – 0,26-0,30 mg/100 gramm
• nyers marhahús (FÚJ) – 0,06-0,42 mg/100 gramm
• anyatej 😀

A könyv megér egy olvasást, de nem kell véresen komolyan venni és várni, hogy 200 évig éljünk. Az utolsó harmadát kifejezetten untam és vártam, hogy mikor áll már le, szóval nem mindenkinek való és nekem sem sikerült elsőre átrágnom magam rajta. Az meg, hogy hogy lehet visszafordítani az öregedést, majd kiderül, egyelőre izgalmas olvasni róla és tesztelgetni az észszerű dolgokat, mint a mozgás. Szóval elő a súlyzókkal meg futócipővel.🦾🏃‍♂️🏋️‍♀️