“There will be no normal.”

idézet a filmből

Elöljáróban

A Breaking Boundaries című film David Attenborough és Johan Rockström közös munkája. Johan Rockström és csapata azonos címmel könyvet is írt a témáról: hogyan hatnak az egyes területek a Föld stabilitására, mi köze van a biodiverzitásnak a klímaváltozáshoz, hogyan függnek össze a dolgok és hogy a krízissel hogyan lehet harcolni.

A Breaking Boundaries: The Science of Our Planet című könyvet – ami a Netflixes dokumentumfilm alapja is – Johan Rockström és Owen Gaffney írta (és már meg is rendeltem, de még nem olvastam).

Azokról a határokról szól – mint a film is -, amelyeket átlépve a Föld ökoszisztémája visszafordíthatatlanul sérül és az emberi civilizáció a ma ismert formájában már egyáltalán nem lesz fenntartható, sőt hát inkább eltörlődik.

David Attenborough-t mindenki ismeri.

Johan Rockström egy svéd professzor, aki a Stockholmi Egyetem Stockholm Resilience Center igazgatójaként környezettudománnyal foglalkozik, a vízkészletek és a globális fenntarthatóság a szakterületei. TED előadása 2010-ből a témában (érted, TÍZ ÉVE), magyar felirattal:

A filmhez szorosan kapcsolódó témában egy újabb, RÖVID TED talkot is adott, de sajnos nincs hozzá magyarul felirat:

Az egész film és könyv témája: 2009-ben a tudósok (Rockströmmel az élen) beazonosítottak kilenc, a film feliratozása szerint “korlátot”, vagy másként bolygóhatárt, amelyen belül maradva a Föld is stabil marad. Tehát a 9 bolygóhatár, a 9 rendszer adja a bolygó stabilitását. Ezeknek a korlátoknak van egy fordulópontja (“tipping point”), amit átlépve felgyorsulnak a folyamatok, és egy idő után visszafordíthatatlanná is válnak. Ha egyet átlépünk, a kockázatok megsokszorozódnak, kb. egy öngerjesztő folyamattá válik az egész. Ééés természetesen ezek mind hatnak egymásra.

A 9 bolygóhatár (angolul planetary boundaries, magyarul meg az iménti kb, de nem vagyok tudósa a témának):

  1. Klímaváltozás, CO2 a légkörben
  2. Bioszféra integritása, biodiverzitás
  3. Biogeokémiai ciklusok, tápanyagforgalom (nitrogénciklus, foszfor)
  4. Óceánok elsavasodása
  5. Földhasználat
  6. Édesvíz készletek
  7. Ózonréteg
  8. Légköri aeroszolok, légszennyezés
  9. “Új egységek” – ipari/vegyi szennyezés, radioaktív cuccok, műanyag stb.

A film: mit ad tehát a Breaking Boundaries?

David Attenborough-t!

Jó nem csak. Amúgy Attenborough bácsi jelenlétét nem szabad kicsinyíteni, alapból tök nagy hitelt ad mindennek, ami a másfél órában elhangzik. Szóval nincs olyan érzésed, miközben nézed, hogy de ez most minek a ferdítése, miért nem igaz, melyik része igaz? Plusz Rockström is egy tök hiteles arc. PLUSZ AZ EMBEREK, akik még szerepelnek. Örök kedvencem a korallzátonyt vizsgáló forma, aki DRÁGA ÉDES LÉLEK, megkönnyezi a korallokat. ÍGY KELL HOZZÁÁLLNI. Terry Hughes az:

Ami kifejezetten rossz a film megvalósításában: hogy ez a kilenc bolygóhatár tök zavarosan van előadva, és ha valaki nem megy utána, baromira nem fogja tudni felsorolni, de még csak beazonosítani sem nagyon ezeket. Ha valaki életében először néz ilyen filmet, akkor meg azt se fogja tudni, hogy merre van arccal. Szóval a szerkezet nincs elég jól megcsinálva, vagy a keret vagy mi nincs jól megadva. Na de arra itt vagyok én ugye, hogy összeszedjem a 9 bolygóhatárt és tessék ott is van fentebb.

A film hibáit itt tök jól leírja egy emberke (angolul), de szerintem a Breaking Boundaries akkor is jobb, mint a népmesei formát nyomó hasonló témjú dokumentumfilmnek bevett sablonja: a klímakrízis ellen vonuló gatyás kis legény boss fight-ja. Attól kivagyok.

Mi is van akkor a Breaking Boundaries-ben?

Hát szó ezekről a bolygóhatárokról. Csak összevissza. Meg, hogy a mostani földtörténeti korszak tök más, mint az eddigiek az éghajlat szempontjából, mert az emberi tevékenység durván alakítja. A holocénnak vége (sajnos, mert egy rendkívül stabil korszak volt), az antropocén van most.

Van szó a bioszférakorlátokról, erdőpusztulásról, hogy az erdőpusztulás nem csak azért rossz, mert eltűnik az erdő. Izgi kis anekdota, hogy brit tudósok POSZMÉHEKET LOPTAK (POSZMÉH AKA DONGÓ) (lopás=torzítás, engedélyük volt amúgy, itt írtak róla anno) Svédországból, hogy visszatelepítsék őket Nagy-Britanniába, mert ott kihaltak ezek a fontos beporzók. És nagyon cuki kis rovarok, amit az angol nevük jobban tükröz: BUMBLE BEE. Awww.

Vissza a tárgyhoz. A bolygóhatárok átlépéséről szóló részek között van egy nagyon fontos dolog, amit Rockström fogalmaz meg. Hogy attól, hogy valakit tök hidegen hagy a környezet, nagyívben kakkant a természetre és amúgy is csak a saját jóléte érdekli mert egy önző péló, AKKOR IS érdekében áll a környezetvédelem. Mert például a biodiverzitás megőzése nem csak morális és esztétikai kérdés, hanem a bolygó egyensúlyának fenntartásában is kulcsszerepe van. Ez pedig az emberi civilizáció stabilitásához, működéséhez kell. Az önző embernek pedig pont arra van szüksége. Szóval ha belül amúgy totál szarsz az egészre, akkor se szarhatsz az egészre, mert a saját jóléted forog kockán HAWER.

Szó van még arról benne, hogy az óceánok elsavasodása ELKÉPZELHETŐ, hogy nagyobb para, mint az összes többi.

Fő para

Azt már tudjuk, hogy van a 9 bolygóhatár, amiket nem kéne átlépni. Na hát ezt már buktuk, ugyanis négyet “sikerült” átlépni. Az éghajlati, erdőirtásos, tápanyagellátásos és biodiverzitást magukban foglaló határokat. És ezeket átlépve egy idő után visszafordíthatatlan DOMINÓEFFEKTEK indulnak be.

Behozzák a koronavírust is, de csak érintőlegesen: “heló ez is van és ez is a válság következménye”.

Aztán jön a remény

Na ezért a részért tényleg tessék megnézni. Megoldási módozatok hangzanak el. Zéró kibocsátás, CO2 kivonása a levegőből, erdősítés, hogyan táplálkozzunk és éljük.

Emberek egészsége+állatok egészsége+környezet egészsége szorosan összefügg egymással. Van egy csomó szó a légszennyezésről is, de ami ugye földi halandóknak fontos és kézzelfogható, hogy magánemberként mit tehetünk.

Megoldási javaslatok a fimben (ezeknek egyszerre kell megvalósulniuk, mármint mindet kell csinálni):

  • zéró CO2 kibocsátás nem elég, ki is kell vonni a légkörből (mert ha full nullára vesszük vissza, a már ott lévő plusz CO2 attól még tovább melegíti a légkört) -> több milliárd fa ültetése +jó, hogy a fák megakadályozzák a talajeróziót, nélkülük eső sincs és velük a termőképesség is nő;
  • flexitáriánus étrend: ergo nem kell vegánnak lenni (sztem most épp nem lenne rossz, ha még többen azok lennének, de értem a koncepciót), csak bazira levenni az állati eredetű kaják arányát a táplálkozásukban, mármint tényleg BAZIRA;
  • körforgásos gazdaságok, a gazdaság fenntarthatóság köré való szervezése, újrahasznosítható alkatrészek ésatöbbi részlet.

JA ÉS A LEGFONTOSABB A VÉGÉRE

EZ AZ ÉVTIZED DÖNTŐ, HA ELCSESSZÜK MAD MAX ÉS CSÁ

Hozzászólás