Olvasmány-, és nézendők listája – szubjektíven
Ezeket néztem és olvastam az elmúlt év során. Nem csináltam teljeskörű felsorolást, de bemutatja az engem foglalkoztató és az itt valószínűleg majd fel-felbukkanó kérdéseket. 2020-ban elég sok időt töltöttem környezetvédelemmel, klímaváltozással foglalkozó sorozatokkal és próbáltam ismeretterjesztő, szemléletformáló könyveket is olvasni, hogy kicsit elmélyüljön pár infó, amit magamra szedtem korábban. Hát összegyűjtöttem pár dolgot, ami a közelmúltban alakított a gondolkodásomon. Most ugrik a majom a vízbe!
Nézendők
Ezek mind fent vannak Netflixen.
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
“Nem a bolygónk megmentéséről van szó. A magunk megmentéséről van szó. Az igazság az, hogy velünk vagy nélkülünk, a természet újjászületik.”
David Attenborough
Ez egy 2020-as film, amit nagyon sokan megnéztek, nagyon sokan vártak, amikor kijött tök felkapott volt. Ééés nagyjából ennyi. Bevallom, nem tudom kívülről Attenborough összes filmjét, de azért jópárat megnéztem. Na most. Emiatt a film miatt a 94 éves természetfilmes tavaly elindította az instáját is, pár tartalmat megosztott az Egy élet a bolygónkonnal kapcsolatban, aztán 2020 végén be is fejezte az instázást.
A film szép, okosan felépített, megérinti az érzéseket, minden a helyén van. Sok helyen láttam, hallottam, hogy nagy hatással volt az emberekre. Meg hogy eléggé meglepődtek rajta. Én meg azon lepődtem meg, hogy ők meglepődtek ezen. “Hol éltetek eddig?” – gondoltam. Aztán rájöttem, hogy pont nekik készült a film, akiket ezek a dolgok meglepnek, hiszen Attenborough pont azért egy zseni, mert széleskörben érdekessé tette az emberek számára a természetet, megmutatta az egzotikus tájakat, állatokat olyanoknak is, akik akkoriban amúgy nem kezdték volna el keresni az ilyesfajta könyveket, filmeket. Ma meg a KONTENTEKET.
Tehát a laikus nagyközönséghez szól ez a film, és azt nagyon szépen teszi meg. Csodálatos, hatásos képek, fájdalmas képek, olyan mondatok, amik megérintik az embereket. Nagyot kellene csattannia. Csattant is, de.
Ezt most nem leszólásként, hanem egyszerű meglátásként írom ide: sajnos most úgy látom, hogy 0, azaz NULLA valódi hatással járt film bemutatása, pedig úgy vélem, hogy az ambíciója az volt, hogy tömegeket mozgasson meg. Hiszen rengetegen látták, rengeteg háztartásba eljutott, és az emberek mégis csak ülnek a seggükön a régi szokásaikkal. Elég dühítő. Aki emiatt lett környezetvédő, vagy esetleg emiatt eszik kevesebb húst, kérem szóljon!
Down to earth = Zac Efronnal a Föld körül
Ha már belenyúltam a popularitásba, vagy legalábbis fentebb utalgattam rá, akkor álljon itt a Zac Efronos sorozat, amit nagyon szerettem. Korábban egy Facebook bejegyzésemben azt írtam róla: ha könyv lenne, azt mondanám, olvasmányos. Tényleg szórakoztató, van benne szép ember, érdekes, jók az emberi és ismeretterjesztő részek, igényesen összerakott valami. Kifejezetten érdekes, ahogy a High school musicales, de a Ted Bundy filmet is magán hordozó Zac ráébred dolgokra.
Szerintem jó választás volt a srác, és a barátja, Darion Olien, aki vegán és otthonosan mozog a témakörben, superfoodokkal foglalkozik. Azzal, hogy hogyan lehet könnyen, nagy mennyiségben termeszthető növényi élelmiszereket superfooddá tenni, vagyis a tömegeket ellátni – mert hát túl sokan és egyre többen vagyunk ugyebár. Olien jó ellensúlya a valahogy még mindig kicsit gyerekszínésznek. Aki egyébként az egyik részben erről vall is kicsit: gyerekszínészként nem annyira értette a felhajtást, és sajnálja, hogy normális dolgok meg kimaradtak az életéből. Vagy valami ilyesmi. Mindenesetre nyitott és naiv hozzáállása nekem nem volt visszatetsző, hogy jaj az amcsi csávó nem tud semmit. Inkább kedves.
A sorozat szép, jól fogyasztható és érték is van benne. +A zenék is jók:
Tökéletes ez a szám.
A film teljes hosszában fent van Youtube-on is, és egy dolog, ami zavart benne, hogy állandóan repülőn ülnek.
Kiss the ground
Ez nekem sok újat mondott, egy álmatlan éjjel néztem végig egy szuszra. Másfél óra a klímaváltozásról és visszafordíthatóságról, földművelésről és a föld használatáról, nagyon érdekes. Persze figyelősebb, mint az előző sorozat, de nagyon-nagyon jó a téma. A mai földművelési gyakorlatok káros hatásai és egyszerű ellensúlyozásuk van érthetően elmagyarázva benne.
Ezt a filmet is köthetjük sztárhoz, méghozzá Woody Harrelsonhoz, aki azzal kezdi, hogy feladta (erről a feladásról majd lesz szó az egyik lentebb említett könyv kapcsán). Személyes indítás, és egy hatékony, erős átlendülés ezen a feladáson. Ez így jó, így nem érzi azt a néző, hogy jó akkor én is feladom, nem érdekel már semmi. Aztán találkozhatunk a Kiss the groundban Gisele Bündchennel vagy Jazon Mrazzal is meg Ian Somerhalderrel.
A filmre egyébként több farmer reagált Youtube-on. Egy csóka csinált például egy reakció videót, amiben elmondja, hogy ő nem egy “treehugger”, nem örül, hogy tele van nyomva a videó celebbel, mert tőlük furcsa mezőgazdasági leckét venni, de egyébként jó a film. És azt is elmondja, hogy nem pont az a helyzet, mint a Kiss the ground előadja, a földművelők (nyilván az USA-ban, mert egy amerikai fickóról van szó), hogyan dolgoznak, és hogy mit kell tényleg úgy csinálni, ahogy a filmben mondják. Egy másik földművelő forma nála rövidebben beszél Youtube-on a filmről és azt mondja, hogy 90%-ban egyetért vele. Mindketten azt nehezményezik, amivel én is egyetértek, hogy a Kiss the ground kicsit démonizálja a földművelő embereket.
Én azért a film hatására beszereztem egy benti komposztálót és azzal kísérletezgetek. Egy jól zárható doboz, nincs semmi szag, az 50 nm-es lakásban is elfér az asztal alatt a konyhában.
Rotten
Személyes kedvencem Zac nézése mellett. Népszerű élelmiszerek előállítása és következményeik a Rotten témája. Egyszerűen lebilincselő volt számomra. A népszerű ételek termelése, tenyésztése, betakarítása két évadon át. Egy részben egy élelmiszert mutatnak be, a környezeti hatásait, az emberi életekre való hatásával együtt.
Kedvenc részem a mogyorós rész, ahol például a termelők oldaláról is megmutatják a történetet. Egyre kevesebb mogyoró fogy, pedig rengeteg tápanyag van benne, magas a kalória, zsír-, proteintartalma – hát kb. igazi superfood – és mégis egyre több mogyoróallergiás van. Ennek magyarázatára be is mutatnak egy hipotézist, ami nagyon tetszett, és az apró gyermekek meg babák kajáltatásával áll összefüggésben. Szóval izgalmas rész, főleg, hogy az egyik legjobb ételnek tartom a mogyorót.
De az avokádótól, a mézen és a CSOKOLÁDÉN át mindent érintenek, nagyon tanulságos, nagyon fontos, nagyon alapos sorozat. Megnézése részemről ERŐSEN AJÁNLOTT.
Cowspiracy: The Sustainability Secret
Ez egy 2014-es cucc, de végre van Netflixen, itt meg Youtube-on is. Címe 10/10, mert benne vannak a tehenek és az összeesküvéselméletek is. A témában van egy ennél sokkal brutálabb film, amit azután kezdtem el nézni, hogy Földes Eszter valami Facebook live-ban elejtette, hogy ő szinkronizálta, és azóta nem eszik húst. Ez a Dominion, magyarul Uralom című két és fél órás horror, amiből 20 percet bírtam megnézni, és úgy kapcsoltam ki, hogy minden izmom be volt feszülve, adrenalin az egekben és ha valaki hozzámszól, elszaladok messzi kilométerekre (nem tudok sokat futni, de akkor ment volna). Ekkor már én is lejöttem a húsról, de ez volt az utolsó koporsószeg a húsevésbe. Ez a nagyon durva film megnézhető magyarul Youtube-on. És ahogy a linket kerestem, megláttam, hogy nem 20 percet néztem meg belőle, hanem 10-et. Pedig amúgy azt hittem sokmindenhez van gyomrom.
Tehát mindkettő, az Uralom és a Cowspiracy is arról szól, hogy mi a baj a nagyipari hús előállítással. Ezektől szokás kiakadni, teljesen jogosan. A Cowspiracy azért érdekes, amellett, hogy kicsit későn néztem meg ahhoz képest, hogy kijött, mert a srác, Kip Andersen veterán környezetvédőként fogott bele a filmbe, évek óta vegetáriánus volt stb. A film során ő is elmondja, hogy a nagyipari állattenyésztés a lehető legrosszabb dolog, amit csinálhatunk, a klímaváltozásért leginkább ez a szektor felel (és amúgy is összefügg mindennel), fakivágásoktól kezdve odáig, hogy azon a területen, ahol állatoknak termelünk takarmányt, azon a területen termelve az embereknek, meg lenne oldva a már nem is tudom hány milliárd ember étkeztetése.
De ami az egész filmben a legérdekesebb az az, hogy megkérdezi a környezetvédő szervezeteket, tudósokat, hogy erről miért nincs szó, miért mindig csak a fosszilis tüzelőanyagokra mutogatnak, miért nem jelzik, hogy a féktelen húsevés (és tejtermék fogyasztás is!), milyen következményekkel jár, és hogy közben az állatok amúgyis milyen földi pokolban élnek addig, míg le nem vágják őket. És NEM KAP VÁLASZT! Sőt, a legtöbb szervezet nem is áll szóba vele. Ezért kell ezt megnézni, mert ha még nem is hisszük el 100%-osan az összes jelenetet, ha halál szkeptikusak vagyunk az egésszel szemben, akkor is felvethet bennünk kérdéseket. Légyszi vessen.
Könyvek
Yuval Noah Harari bármelyik könyve
Egyszerűen el vagyok ájulva a köteteitől és a gondolkodásmódjától. Ha sikerül befejeznem a második olvasmányomat tőle (illetve tervezem a harmadikat is), akkor Yuval Noah Harari bejegyzés fog belőle születni.
Konkrétan néha leesett az állam és teljesen helyretette az emberekről, emberiségről és egyebekről való gondolkodásmódomat. Olyan perspektívákat mutatott, amiket a beszűkült agyamnak mutatni kellett. Elvarázsolt, amit a Sapiens-ben a homo sapiens “felemelkedéséről” és a réges régen velük párhuzamosan élő emberfajokról írt. Az emberi faj jelentékenysége más megvilágításba került. Azoktól, amiket a mezőgazdasági forradalomról írt, szintén ledobtam az ékszíjat. Lehet, hogy én voltam eddig korlátolt, lehet hogy nem is a saját hibám, de nagyon tetszenek azok a dolgok, amikre és főleg AHOGYAN rámutat. Most a Homo Deus-t olvasom, amely az emberi faj jövőjét hivatott felvázolni, de bőven van benne a múltból is, illetve abból, ami a harmadik aspektusa a könyveinek és amitől szintén leborulok előtte, ahogyan az állatok érzékeléséről, az állatok életéről ír. És hogy ez végig tárgyilagos hangnemben megy, de nem unalmasan.
Egy TED talk tőle, magyar felirattal:
Editor note: természetesen Hararinak is vannak olyan megállapításai, következtetései, amikkel nem értek egyet, vagy amikkel vitáznék. De ez a jó, hogy tényleg elgondolkodtat, enged egyet nem érteni.
Jonathan Safran Foer: Globális öngyilkosság
Ezt csak azért írom ide, mert lesz róla egy hosszú bejegyzésem, meg mert nagyon sokat lehet róla beszélni. Szóval hatása szerintem van, legalábbis bennem. Mert bennem elindult egy vita a könyvvel és magammal, és nagyon nagy mértékben hozzájárult ahhoz a kötet, hogy most ezeket a sorokat írom, hogy ezt az oldalt elindítottam, hogy ennek az oldalnak a színbeállításain siránkozom, hogy még mindig nem tetszenek. Szóval erről bővebben azon nyomban olvashat a kedves látogató, stay tuned.
Foer a könyvről, de csak angolul:
+Margaret Atwood: Oryx and Crake, The Year of the Flood, MaddAdam vagyis: Guvat és Gazella, Az özönvíz éve és Maddadam
Ez a nő egy zseni és pont. Ezekről a könyvekről nehezebben írok ide, mert kilógnak a sorból, hiszen fikciók. Viszont elképesztően izgalmasak és egy olyan világban játszódnak, amit el tudok képzelni, hogy akár nemsokára valóra is válhat. Az emberiség bukása/buktatása és az újrakezdés, emberek és állatok genetikájával való kísérletezés és a következmények, egy nagyon egyedi és mégis olyan kézzelfogható világban játszódik ez a trilógia.
Ez nem az én fotóm, de ez a kiadás van meg:
+Wu Ming Yi: Rovarszemű ember
Szintén fikció egy fiúról, akinek el kell hagynia törzse szigetét, mert nincs elég hely a másodszülött fiúknak, így feláldozzák őket a tengeristennek. A fiú megmenekül, mert egy óceáni szemétszigeten felszínen tud maradni és partra sodródik. Így találkozik Tajvan partjainál egy nővel, aki a férjét és fiát gyászolja. Szép és szomorú történet, régebben olvastam, de még bele fogok lapozni. Csodálatos volt olvasni.
Más klímakatasztrófával foglalkozó, vagy arra épülő fikciós könyveket is olvastam az elmúlt években, de azok a közelébe se érnek ennek a három plusz egy kötetnek, meg azok egyelőre full sci-fik. Szóval a fenti dolgok jártak mostanában a fejemben.
Olcsó végítélet 
“Indulóka, első lépések” bejegyzéshez 4 hozzászólás